Cerberos Kutyaiskola - Prézli és Renáta

Prézli és Renáta

Minden azzal kezdődött, hogy kamasz koromban kaptam a szüleimtől egy spánielt, aki úgy el volt rontva, ahogy csak egy kutyát el lehet rontani.
Ő volt a falkavezér egyértelműen a családba, de sajnos Blacky-t 11 éves korában el kellett altatnunk, mivel rengeteg vele született és élete során kialakult betegsége volt.

Sajnos szaporítótól vásároltuk és valószínűleg a beltenyészet áldozata. Pici korától asztmás volt, hererákja, térd implantátuma, és végül a bénulás lett a végzete. Mivel már nem először bénult le, a két hátsó lábára, így a műtétet nagyon kockázatosnak találták az orvosok, hosszas kezelések hatására sem javult, és végül meghoztuk a döntést, hogy nem hagyjuk tovább szenvedni, hanem elengedjük az örök vadászmezőkre. Iszonyatosan el volt kényeztetve, annyira, hogy élete 11 éve alatt sosem volt egyedül, valaki mindig vigyázott rá. (vagy Ő vigyázott valakire?)
Cerberos Prézli

Mivel kertes házba költöztünk, immár két gyerekekkel és természetesen párommal, megszületett a döntés, kutya kell ismét. Hosszas keresgélés után, a West Highland White Terrier fajtát választottuk. Úgy gondoltuk a fajta leírása alapján, abszolút passzol a családunkba, kicsi a bors, de TERRIER. Viszont már jó előre megbeszéltük, a kutyának iskolába a helye.

Szerencsétlen óvodaválasztás után találtam rá a CERBIre. Nagyon nagy gondot fordítottam a számomra is megfelelő kutyaiskola kiválasztására. Több órás internet böngészés után, férjemmel rászántunk egy hétvégi napot és körbejártuk, azokat a helyeket, amelyek szóba jöhettek. Legfontosabb volt számomra a szimpátia, ami ugyebár egy honlapról nem feltétlen érződik.

Amint beléptünk a Cerbibe tudtam jó helyen vagyunk. Normálisan fogadtak, minden kérdésre türelmesen válaszoltak, pedig nem jelentkeztünk be előre Cerberos Prézli

. Elérkezett a várva várt nap és kezdődött a kistestű alapfokú tanfolyam, Prézlivel mindketten úgy izgultunk, mint egy kisgyerek, aki először lép be az iskola kapuján. Egyáltalán nem csalódtunk, hihetetlenül jól működő módszerekkel zajlik az oktatás. Ráadásként megismerhettük Vikit és Hannah-t, aki szintén westie. Velük az óta is tartó barátság alakult ki, azaz a kutyusok között igaz szerelem.

Nagyon hálás vagyok a Cerbinek, hiszen Prézliből egy jól nevelt kutyus lett, és még igaz barátságot is hozott számunkra a suli. Prézlivel a legnagyobb problémát a terriersége, azaz makacssága okozza, ezt persze nem vetkőzte le a 6 hét alatt sem, de már tudom, hogyan kezeljem és ez a lényeg. Nem is arra vágytam, hogy ne legyen terrier, hiszen akkor nem egy westiet választottunk volna, de legyen kezelhető. A Cerbiről külön kiemelném, hogy nincs koplaltatás, kizárólag aznap reggel nem adtam Prézlinek reggelit, mikor mentünk, de ezt a kutya érdekében tettem, nehogy bélcsavarodást kapjon. Szóval a Cerbinek NEM az a filozófiája, hogy legyen nagyon éhes a kutya és akkor majd mindent meg fog csinálni, és természetesen a fizikai bántalmazás sem.

Hihetetlen türelemmel segítettek az oktatók, mindenkivel egyedileg is foglalkoztak, a sajátos problémákra találtak megoldást. Az egész oktatás, játékosan telik, hiszen a foglalkozás alatt váltva van a gyakorlás a j Cerberos Prézli

átékkal, amit a kutyusok nagyon élveztek. Hannah és Prézli hatalmasat játszottak a szünetekben, amikor is mi gazdik tanultunk, hiszen záporoztak a kérdések és válaszok, közben a kutyusok pedig fárasztották egymást. Annyira jól éreztük magunkat, hogy irány a középhaladó tanfolyam.

Mindenkinek tiszta szívből ajánlom a Cerberos kutyaiskolát, és egyet ne felejtsen el senki, hogy a kutyaiskola nem azért kell, hogy a kutya, munka kutya legyen, hanem azért, hogy úgy tudjunk együtt élni szeretett kedvencünkkel, mint borsó, meg a héja… azaz tökéletes harmóniában.

Renáta